Németkéri Szivárvány Óvoda Házirendje


TARTALOMJEGYZÉK
1.Bevezetés
2.A Házirend jogszabályi alapja
3.Általános információk
3.1. Óvodánk adatai
3.2.A Házirend célja
3.3.Az intézmény funkciója, nevelési alapelvei
3.4.Az óvoda feladata
3.5.Az óvodai felvétel rendje, felmentés
4.Az óvodai élet rendje
4.1.Az intézmény nyitva tartása
4.2.Az intézmény zárva tartása
4.3.Nevelés nélküli munkanapok
4.4.Rendkívüli szünet
5.Az óvodai élet szervezése
5.1.Az óvoda napirendje
6.A gyermekek óvodai életrendjével kapcsolatos védő- óvó előírások
6.1.A gyermekek átadása, elvitele
6.2.A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok
6.3.Gyermekvédelem
6.4.Baleset megelőzés
6.5.Óvodába behozható tárgyak
6.6.A gyermekek ruházata az óvodában
6.7.Az óvoda helyiségeinek használata
6.8.Reklám jellegű tevékenységek szabályozása
7.A gyermekek jogai
8.A szülők kötelességei és jogai
9.A tájékoztatás rendje és formái, panaszkezelés
10.A tankötelezettség megkezdésének rendje
11.A gyermekek jutalmazásának elvei és formái
12.A gyermek távolmaradásával kapcsolatos előírások

13.A gyermekek étkezése az óvodában
13.1.A diétás, ételallergiás gyermekek ételének kezelése
13.2.Étkezési térítési díj befizetése, étkezések lemondásának rendje
13.3.Ingyenesen étkezhet az óvodás gyermek aki
14.Az óvodai elhelyezés megszűnése
15.Nevelő- oktató munka
15.1.Az óvoda hagyományai
15.2.Fakultatív hit- és vallásoktatás
15.3.Egyéb szolgáltatások
15.4.Óvodán kívüli tevékenységek engedélyezése
16.Együttműködés, kapcsolattartás
16.1.A szülőkkel közös nevelési elv kialakítása
16.2.Együttműködés, kapcsolattartás 
17.Érvényességi rendelkezések
17.1.A Házirend érvényességre hozatala
17.2.A Házirend hatályba lépése
17.3.A Házirend területi hatálya
17.4.A Házirend felülvizsgálatának, lehetséges módosításának rendje és módja
17.5.A Házirend előterjesztésének előírásai

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1.Bevezetés
Kedves Szülők!   
A Házirend készítésénél a jogszabályi elvárásokat, - az elmúlt évek gyakorlatára építve - az Önök jogait és kötelezettségeit, valamint gyermekeik mindenekfelett álló érdekeit vettük figyelembe. 
Kérjük, hogy az alábbiakban megfogalmazott Házirendet figyelmesen olvassák végig, és a gyermekek valamint az eredményes együttműködés érdekében törekedjenek a benne foglaltak betartására!  
Intézményünk a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig a családi nevelés kiegészítőjeként a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye. Házirendünkben megfogalmazott szabályok az óvodába történő jogszerű belépéstől az intézmény elhagyásáig terjedő időre, illetve a nevelési időn túl, vagy az intézmény épületén kívül szervezett programok ideje alatt érvényesek.  
Intézményünk nevelőintézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére és fejlesztésére törekszik. A gyermekek fejlődését tudatosan tervezett és szervezett nevelési helyzetek megteremtésével tesszük lehetővé, segítjük elő. Nevelési alapelveink között meghatározó: a gyermeki jogok és személyiség tisztelete, elfogadása, szeretete és megbecsülése, mely a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását jelenti. Nevelőmunkánk a mindenkor érvényben lévő törvényi előírások-, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja-, a Pedagógiai Program-, a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint folyik, mely dokumentumok nyilvánosak és az Önök számára elérhetők a vezetői irodában.  
A működésünket szabályozó dokumentumainkban foglaltak megvalósításához az óvoda és a család sokoldalú, bizalomra épülő együttműködése szükséges.  
Nevelőtestületünk köszöni megelőlegezett bizalmukat és együttműködésüket!

2.A HÁZIREND jogszabályi alapja

- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, 
- A Közoktatásról szóló-többször módosított 1993. évi LXXXIX. Törvény; 
-1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló rendelkezései, (Gyvt.) 
-A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/144. (VI.8.) MKM rendelet,
-A gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény; 
-A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 
-2014. évi CV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról,
-A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló-többször módosított 7/2000. (V.24.) - 20/2012.(VIII.31.) EMMI a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.
-331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet,
-251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet,
-2012. évi II. törvény 247. § c) pontja,
-Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja.


3.Általános információk
3.1. Óvodánk adatai
Az óvoda neve:  Németkéri Szivárvány Óvoda
Az óvoda címe:  7039 Németkér, Széchenyi utca 38.
E-mail cím:   s.ovoda@freemail.hu
Telefon:   75/331-128
Az óvoda fenntartója: Németkér Község Önkormányzata
Címe:   7039 Németkér, Rákóczi utca 2.
Intézményvezető: Reisch Gabriella
3.2. A házirend célja  
Az óvodai élet egy részének jogszabályi keretek között történő szabályozása, valamint a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. A szülők jogainak és kötelességeinek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezések megállapítása és az intézmény zavartalan működésének biztosítása.E szabály megléte, az óvoda törvényes működésének feltétele.
3.3. Az intézmény funkciója, nevelési alapelvei  
Óvodánk nevelő intézmény, s mint ilyen, elsődleges feladatunk a gyermeki személyiség kibontakoztatása, nevelése, fejlesztése. A Köznevelési intézményrendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, óvó- védő-személyiségfejlesztő funkciókat lát el, a családi nevelés kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Óvodánkban a nevelőmunka a Köznevelési Törvény, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint az óvoda Pedagógiai Programja szerint folyik.
3.4. Az óvoda feladata  
Az óvoda a köznevelési intézményrendszer része. Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, a gyermek három éves korától ellátja a gyermekek napközbeni ellátással összefüggő feladatokat is.  
3.5. Az óvodai felvétel átvétel rendje, felmentés  
Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik.  A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.
A felvétel feltétele, hogy a gyermek megbízhatóan ágy- és szobatiszta legyen, valamint teljesen egészséges.
Nem magyar állampolgárság esetén a tartózkodási jogcímét igazoló okirat, valamint a szülő kereső tevékenységét igazoló okirat megléte szükséges. 
Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. 
A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. A szülő - tárgyév május 25. napjáig benyújtott - kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, a Kormány rendeletében kijelölt szerv
 (a továbbiakban: felmentést engedélyező szerv) felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja.  A kötelező óvodai nevelés alól felmentett kisgyermek esetében a szülő a nevelési év közben kérheti kisgyermeke óvodai felvételét annak érdekében, hogy a kisgyermek részt vehessen az óvodai foglalkozáson.  
Az adott évben kezdődő nevelési évre történő beiratkozásra minden évben április 20 - május 20. között kerül sor a fenntartó által meghatározott időpontban. 
A fenntartó települési önkormányzat az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról, az óvoda felvételi körzetéről, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjéről hirdetményt tesz közzé.  
Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni:  
•a gyermek nevére kiállított személyazonosságot igazoló hatósági igazolványokat, továbbá a szülő személyazonosságát igazoló hatósági igazolványokat és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, valamint a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és TAJ kártyáját,
•a gyermek esetleges betegségeit igazoló dokumentumokat (allergia, egyébe egészségkárosodás…).
A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Az óvoda vezetője az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban, a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában közli a szülővel legkésőbb a beiratkozás utolsó napját követő 30. napig. 
Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételi eljárás során figyelembe veendő sorrendjére. 
Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda). Életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Amennyiben ez nem teljesül, vagy azok ellenére bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot. Amennyiben a felszólítás ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Amennyiben az óvodavezető által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.
 Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők, és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. A felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. 
A sajátos nevelési igényű gyermek szakértői vélemény alapján az óvodai csoportokban integráltan kerülnek felvételre. Speciális ellátásukat utazó gyógypedagógus látja el. A gyermek felvétele után az óvodába járás kötelező az óvodaköteles gyermeknek.

4.Az óvodai élet rendje

4.1. Az intézmény nyitva tartása
Az óvoda egész éven át, folyamatosan működik, hétfőtől péntekig tartó 5 napos munkarenddel. A nevelési év szeptember 1-jétől, következő év augusztus 31-ig tart.
Az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról a fenntartó dönt. 
A nyitvatartási idő: 6.30 órától 16.30 óráig tart. 
A gyermekek fogadása – lehetőség szerint óvónő jelenlétével, rendkívüli esetben dajka jelenlétével -  reggel 6.30-tól 8.30-ig , a gyermekek hazabocsátása, délután 15.20-tól 16.30-ig történik.
Az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Kérjük, hogy a gyermekeket legkésőbb 8.30 óráig hozzák be az óvodába. A munkaidő kedvezménnyel rendelkező dolgozók esetében, a szomszédos csoport óvodapedagógusa felügyeli a gyermekeket az összevont csoportban, saját óvodapedagógusuk megérkezéséig, illetve a korábbi távozás esetén.
Az óvodából a gyermek idegennel csak a szülő írásos kérelmére adható ki. A gyermek elvitelekor minden esetben az óvónőnek szólni kell. A gyermek napközbeni elvitele az óvónővel való előzetes egyeztetés alapján történhet. A szülők tartsák tiszteletben a csoport napirendjét és az óvodai élet megzavarása nélkül vigyék el a gyermeküket. A fél napot óvodában töltő gyermekekért a szülők, ha ebéd előtt érkeznek, 11.30-ra legyenek itt gyermekükért, ha ebéd után viszik haza, legkésőbb 12.30-ra legyenek itt gyermekükért.
Az óvoda zárásakor a 16.30 óráig el nem vitt gyermekek hozzátartozóját az óvodapedagógus megpróbálja telefonon értesíteni.
4.2. Az intézmény zárva tartása
Az óvoda nyári zárva tartásáról a fenntartó dönt, melyről 30 nappal előbb a szülőket értesíteni kell. Az óvodában iskolai értelemben vett szünet nincs, de fenntartói engedéllyel az iskolai szünetek idején az óvoda egy csoportban ügyeletet tart, vagy igény hiányában bezár.

4.3. Nevelés nélküli munkanapok
Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma 5 nap, melyről a szülőket legalább egy héttel előbb tájékoztatjuk.
4.4. Rendkívüli szünet
Amennyiben az óvoda csoportszobáiban a műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet nem éri el a 20 Celsius fokot, az óvodavezető a fenntartó értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, és a rendkívüli szünet elrendeléséről tájékoztatja a szülőket. A rendkívüli szünet időtartama alatt a fenntartó saját fenntartásában működő másik intézményben köteles gondoskodni a szülők kérésére a gyermekek felügyeletéről és étkezésük megszervezéséről.
Egyéb, az óvoda hibáján kívüli rendkívüli szünetek ideje alatt, egyéni intézkedési terv lép életbe, melyet a rendkívüli szünet jellegétől függően határozunk meg.
5.Az óvodai élet szervezése
Az óvodai csoportjaink száma: 2
Férőhelyek száma: 60 fő
A csoportszervezési formák: vegyes életkorú csoportok
5.1. Az óvoda napirendje
6.30 - 8.30A gyermekek fogadása a csoportokban, szabad játék
8.30 - 9.00Testápolási tevékenységek, tízórai.
9.00 – 11.45Személyes odahajlás, beszélgetés, szabad játék a saját csoportszobában
Részképességek fejlesztése egyéni szükségletek alapján.
Testápolási tevékenységek, játékba integrált tanulási tevékenységek.
Kötött, kötetlen tevékenységeink:
•Verselés, mesélés
•Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
•Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
•MOZGÁS
•A külső világ tevékeny megismerése
•Munka jellegű tevékenységek
•A tevékenységekben megvalósuló tanulás
Egyéni fejlesztések – részképességek fejlesztése, logopédiai foglalkozás, mikro-csoportos foglalkozások.
Szabadban, vagy a csoportszobában szervezett és szabad mozgás, edzés. Séta, megfigyelések, kerti munkák, udvari játékok.
11.45 – 12.45Testápolási, tisztálkodási teendők, ebéd, fél napos óvodások hazabocsájtása.
12.45 – 15.00Pihenés, altatás mesével, dallal.

15.00 – 15.30Folyamatos ébredés, testápolási teendők, uzsonna
Játék a csoportszobában, vagy a szabadban.
15.30 – 16.30Szabad játék, gyermekek hazabocsájtása.
6. A gyermekek óvodai életrendjével kapcsolatos védő- óvó előírások
6.1.  A gyermekek átadása, elvitele
A gyermekek biztonsága érdekében (átlagos működés idején) 8.30 órakor bezárjuk a bejárati ajtót, illetve a csoportokhoz vezető oldalkaput, ezt követően csak csengetésre nyitjuk ki. 
Érkezéskor a szülő személyesen adja át a gyermekét lehetőleg az óvónőknek, rendkívüli esetekben dajka néninek. Amennyiben az óvoda dolgozói nem tudnak a gyermek jelenlétéről az óvodában, felelősséget sem vállalhatnak érte.
Aki alvás ideje alatt kívánja elvinni gyermekét, az alvók zavarása nélkül, csendesen öltözhet és készülődhet. 
Az óvodából a gyermek idegennek, vagy 14 éven aluli testvérnek csak a szülő írásbeli kérelme alapján adható ki. Elvált szülők esetében a bíróság által megjelölt gondviselő viheti el a gyermeket. A gyermeket csak olyan személynek adjuk ki, aki nem veszélyezteti a gyermek épségét, ellenkező esetben más hozzátartozót értesítünk.  A gyermek elvitelekor minden esetben az óvónőnek szólni kell, rendkívüli helyzetekben a dajka néninek. A gyermek egyedül nem jöhet, és nem távozhat.
Valamennyi kisgyereknek joga az óvodapedagógus által biztosított optimális és biztonságos fejlődéséhez az óvodában tartózkodása idején. 
Kérjük Önöket, hogy se a gyermekkel kapcsolatos, se magánjellegű beszélgetésükkel az óvónőt, dajkát munkája közben hosszabb időre ne vonják el a csoporttól, mert ez veszélyezteti a nevelőmunkát, gondozást, zavarja a foglalkozást és balesetet is okozhat.





6.2. A gyermekekkel  kapcsolatos egészségügyi szabályok
Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat.
Beteg, megfázott, betegségre gyanús, gyógyszert, láz- vagy köhögéscsillapítót szedő, még lábadozó gyermeket az óvodában, a gyermek biztonságos gyógyulása és a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében NEM FOGADHATUNK! Ilyen esetben az óvónő kötelessége a gyermek átvételének megtagadása, szülő figyelmének felhívása beteg gyermekére! 
Az óvónőnek tilos otthonról beküldött gyógyszert beadni a nap folyamán a gyermeknek, kivétel, ha tartósan beteg a gyermek, akinél a gyógyszer beadása életet ment.  Az ilyen esetben rendelkezni kell szakorvosi igazolással és írásos szakorvosi útmutatással, a szülő írásos engedélyével, amelyben rögzíteni kell, hogy a gyógyszert a szülő tudtával, saját felelősségére adja be az intézményi dolgozó. A gyógyszert a gyermekek elől zárható szekrénybe kell elhelyezni és az adott csoport dolgozói felelnek érte. A szülőknek TILOS a gyermekek holmija közé rejteni otthonról hozott gyógyszeres készítményeket!
Minden szülőnek kötelessége felhívni az óvodapedagógus figyelmét arra, ha gyermeke különleges betegségben, illetve epilepsziára veszélyeztetett, allergiára, lázgörcsre, stb. hajlamos, köteles a napközben elérhető telefonszámát megadni.
A napközben megbetegedett gyermeket – szükség esetén – elkülönítjük és lefektetjük, hozzátartozóját értesítjük. A beteg gyermeket KÖTELEZŐ a legrövidebb időn belül hazavinni. Visszafogadása minden esetben kizárólag orvosi igazolás esetében történik, melyen fel van tüntetve, hogy a gyermek egészséges, közösségbe mehet!
A pedagógus igazolás hiányában megtagadhatja a gyermek átvételét.
Fertőző gyermekbetegség esetén (hasmenés, kötőhártya gyulladás, tetvesség…) a szülőnek kötelessége az óvodát azonnal értesíteni, hogy a további megbetegedések elkerülése érdekében fokozott figyelmet fordíthassunk a fertőtlenítésre. Ezt követően szintén csak orvosi igazolással látogathatja a gyermek újra az óvodát.
Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli ellátását, szűrését a fenntartó önkormányzat és a háziorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján a gyermekorvos és védőnője látja el, előre egyeztetett időpontban.
Baleset, vagy eszméletvesztés, lázgörcs esetén orvost, mentőt hívunk. A szülőt telefonon azonnal értesítjük. Az óvoda dolgozói még a szülő kérésére sem vihetik saját kocsijukon orvoshoz a balesetet szenvedőt.
Fejtetvesség esetén a szülő köteles gyermekét hazavinni, fertőtleníteni. Visszafogadása, orvosi, vagy védőnői igazolással történik, melyben fel van tüntetve, hogy a gyermek haja tiszta, közösségbe mehet.
Csoportszobákban a szülők, csak az óvónő engedélyével tartózkodhatnak, és egészségvédelmi szempontból a csoportszobákon nem járhatnak át.
A törölközők, ágyneműk tisztán tartása a szülő feladata heti rendszerességgel, illetve szükség szerint ennél gyakrabban!
6.3.  Gyermekvédelem
A gyermekek védelme és biztonsága, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében az óvoda együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve egyéb szakszolgálatokkal. A gyermekvédelmi felelős elérhetősége a faliújságon kiírva megtalálható, előre egyeztetett időpontban fogadóóra igényelhető.
6.4. Baleset megelőzés
A gyermekekkel az óvodai nevelési és, valamint szükség szerint a foglalkozás, kirándulás stb. előtt a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően ismertetni kell a következő védő- óvó előírásokat:
•világító testekhez, konnektorokhoz, elektromos berendezéshez ne nyúljanak,
•csúszós szőnyeg, vagy sarkai, csúszós burkolat miatt, berendezések elhelyezése miatt a teremben szaladgálni csak óvónő által vezetett foglalkozáson lehet,
•éles, vagy törékeny eszközök használata, csak óvónő felügyelete mellett, ülve használható,
•takarítás közben a tisztítószerek hatása miatt a gyermekek ne menjenek az adott helyiségbe,
•a tornaszobában a balesetveszélyes tornaszereket óvónő felügyelete nélkül ne használják,
•az udvaron talált hulladékhoz ne nyúljanak,
•az udvaron található magas játéktárgyakon a szabályok betartása a balesetek elkerülése érdekében,
•az utcai közlekedések alkalmával, illetve a tömegközlekedési eszközök használatakor tartsák be az óvónő által ismertetett szabályokat.
Az óvoda épületén kívül más intézmények helyiségeinek használatakor ugyanezek a szabályok érvényesek.
6.5.  Óvodába behozható tárgyak
Otthoni tárgyakat, eszközöket, játékokat csak az óvónőkkel történt ELŐZETES egyeztetés után hozhatnak be a gyerekek az intézménybe.
Ha a gyermek az óvodába értéktárgyakat hoz (aranylánc, karóra, karkötő, telefon egyéb értékes tárgyak) azok megőrzésére, eltűnéséért való felelősségvállalására az óvoda nem vállalkozik.
Ékszerek viselése, azok balesetveszélyessége miatt nem megengedett. A Házirendben leírtak be nem tartásából adódó károkért az óvoda felelősségre NEM vonható! Kerékpárok, egyéb közlekedési eszközök behozataláért az óvoda felelősséget nem vállal!
A gyermekek az óvodába EGY darab puha alvójátékot hozhatnak be, melyet csak az alvás idejére hozhatnak be a csoportba, egyéb játékeszközt csak előzetes egyezetése után.
Az intézmény egész területére szeszes italt, drogot, egyéb tudatmódosító szert behozni, fogyasztani TILOS!
Az intézmény egész területén, valamint a bejárattól számított ötméteres körzeten belül dohányozni TILOS!




6.6.  A gyermekek ruházata az óvodában
Az intézménybe ápolt, tiszta gyermekeket hozhatnak a szülők. A gyermek öltözéke kényelmes legyen, ruházatát a praktikusság és tisztaság jellemezze. 
Az óvodai benti cipő, illetve tornacipő biztonságos legyen, tartsa a gyermek bokáját az esetleges balesetek elkerülése, és egészségük megőrzése érdekében.  A gyermekeknek papucs használata az óvoda egész területén balesetveszélyes és TILOS!
A gyermekek öltözőszekrényéhez felakasztott vászonzsákokba kérjük a szülőket, hogy megfelelő mennyiségű tartalék ruhát (alsó nemű, felső ruházat, rövid, illetve hosszú ujjú póló, nadrág…) szíveskedjenek behozni gyermeküknek, ha a nap folyamán baleset történik, a gyermeket át tudjuk öltöztetni. Természetesen a váltó ruházatot is a tisztaság jellemezze. A ruhaneműket egyenként jellel, vagy névvel célszerű ellátni.
Testnevelés foglalkozásokra kérjük a szülőket, hogy egy erre a célra szolgáló fehér pólót és egy sötét színű rövidnadrágot szíveskedjenek behozni gyermeküknek.
6.7.  Az óvoda helyiségeinek használata
Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, mely a gyermek érkezésekor a gyermek átöltöztetésére és az óvónőnek felügyeletre átadásának, valamint a kísérő távozására, a gyermek távozásakor a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges.
Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott rendjében érkezik az intézménybe, valamint minden más személy.
A külön engedélyt az óvodavezetőtől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.
Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.
Az óvoda területére – beleértve az udvart, óvoda előtti térkövet is – égő cigarettával belépni, ott dohányozni, alkoholt fogyasztani illetve ittas állapotban tartózkodni TILOS!
Abban az esetben, ha az óvodás gyermekek külső helyszínen tartózkodnak, ugyanezek a szabályok érvényesek. Szülői, hozzátartozói kíséretet szükség esetén elfogadunk, DE mindig az óvónő irányítása és útmutatásai szerint.
A gyermekek biztonságának és holmijának védelme érdekében 8.30 óra utána bezárjuk a bejárati ajtókat.
Tűzriadó (bombariadó, katasztrófa védelem)
•Az intézmény Tűzriadó (katasztrófa ) terve alapján a menekülő útvonalon át, elvezetjük a gyermekeket.
•Minden egyéb feladatot az arra kijelölt személyek végeznek a szabályozás szerint.
•Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján a fenntartó irányításával az intézményvezető, akadályoztatásuk esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt.
Az óvoda helyiségeit más, nem oktatási-nevelési célokra átengedni, csak a gyermekek távollétében, fenntartói engedéllyel lehet.
Az óvoda helyiségeiben párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet NEM működhet.
Az óvoda berendezéseit a vezető engedélyével átvételi elismervény ellenében lehet az épületből kivinni.
A külső igénybevevők (hitoktatók, külön foglalkozást tartók…) külön megállapodás szerint tartózkodhatnak az intézmény helyiségeiben és létesítményeiben.
Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség és kártérítési felelősség terheli, kötelesek betartani a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat.
A gyermekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak az óvodapedagógus felügyelete mellett használhatják, a fakultatív foglalkozáson részt vevő gyermekek egészségéért, testi épségéért a foglalkozást vezető felel. (hittan, néptánc, szakkör stb.) Ezt a foglalkozásvezető miden esetben aláírásával igazolja, vállalja.
6.8. Reklám jellegű tevékenységek szabályozása
Az óvodavezető engedélyének megkérése után, csakis az óvoda profiljával, tevékenységével, működésével kapcsolatos, illetve azzal összefüggő reklámszövegek, anyagok kerülhetnek ki az óvoda hirdetőtábláira, facebook-os csoportjaiba.

7.A gyermekek jogai
A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
A gyermeknek joga van, hogy:
•képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben részesüljön,
•a nevelési- oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék, óvodai életrendjét, pihenőidő, szabadidő testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,
•biztonsága érdekében az óvodában tartózkodása ideje alatt végig óvodapedagógus felügyelete alatt álljon,
•nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben részesüljön,
•részére a nevelés során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjen,
•biztosítani kell a foglalkozásokon való részvételét,
•egyházi köznevelési intézményben vagy magán köznevelési intézményben vegye igénybe az óvodai ellátást, továbbá, hogy az állami vagy települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben fakultatív hitoktatásban vegyen részt,
•személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény nem korlátozhatja, a gyermek társai és az óvoda alkalmazottainak egészségét, testi épségét nem veszélyeztetheti, valamint nem akadályozhatja viselkedésével a többiek művelődéshez és fejlődéséhez való jogát.
•nem akadályozhatja a viselkedésével a többiek 
•állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,
•az oktatási jogok biztosához forduljon,
•a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelemre térítésmentes, vagy kedvezményes étkezésben részesüljön,
•a gyermek az intézmény eszközeit, berendezéseit, felszereléseit ingyenesen, de rendeltetésszerűen használhatja, arra vigyáznia kell,
•életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően a napirendben és a házirendben megfogalmazottak szerint részt vegyen saját környezetének és az általa használt játékok, eszközök rendben tartásában,
•a gyermekek az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig részesülhetnek óvodai nevelésben. (A gyermek abban az évben, amelyben augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, tankötelessé válik.)

8.A szülők kötelességei és jogai
Az óvoda és a család közös nevelési elvei, együttműködés a családdal
•Annak érdekében, hogy a gyermeket a legmegfelelőbb módszerekkel neveljük, szükséges az igazi együttműködés, nyitottság és őszinteség. Probléma esetén kérjük, elsősorban a csoportos óvónőket keressék, illetve az intézmény vezetőjét.
•A szülőknek lehetőséget adunk és kérjük, az óvodában folyó pedagógiai munka kialakításában és megfelelő fórumokon ötleteikkel segítsék elő a közös munkát.
•Kérjük a szülőket, hogy az óvónőket munkájuk közben ne vonják el a gyermekcsoporttól, mert balesetet idézhet elő és zavarhatja a nevelés-fejlesztés folyamatát.
•A gyermekükkel kapcsolatos információt, csak a saját óvónőtől, illetve az intézményvezetőtől kérjenek.
A szülő kötelessége, hogy:
•gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését,
•biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét,
•tiszteletben tartsa az óvoda vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk,
•külföldre távozás, külföldi tartózkodás tényének bejelentése az intézményvezetőnek,
•óvodaváltás esetén az óvodalátogatási igazolás átadása az intézményvezetőnek,
•a gyermek által szándékosan tönkretett óvodai eszközöket, berendezési tárgyakat a szülő köteles megtéríteni.
A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához – a gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – anyagi támogatást kapjon. 
A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének a vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételt.
A szülő joga különösen, hogy
•megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,
•a gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,
•kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában, mint választó, és mint választható személy részt vegyen,
•írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kapjon,
•a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,
•személyes vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
•az oktatási jogok biztosához forduljon.
9.A tájékoztatás rendje és formái, panaszkezelés
Az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ), a Házirend, az óvoda Pedagógiai Programja (PP) nyilvános. Nyomtatott formában, az intézményben az óvodavezető irodájában, továbbá az Oktatási Hivatal honlapján is megtekinthetőek.
A Szülő Szervezet létrejötte: a szülők szülői értekezleteken választanak, csoportonként 3 főt, akik képviselik az adott közösség szüleit. Ezt követően a választott képviselők maguk közül kiválasztják a szülők közösségének elnökét. A megválasztott képviselők egy évre kapják megbízásukat.
Az óvoda gondoskodik a szülői szervezet működési feltételeiről. Az óvodai szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 
Az óvoda SZMSZ-ét, Házirendjét a szülői szervezet véleményének kikérésével fogadja el a nevelőtestület. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg. A szülői szervezet kezdeményezésére nevelőtestületi értekezletet kell összehívni. Az óvodának lehetővé kell tennie a szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. 
A szülői szervezet jogainak megsértése esetén 15 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a fenntartóhoz nyújthat be fellebbezést.
Az együttműködésnek szabályozott formái vannak: fogadóórák, személyes beszélgetések, családlátogatások, szülői értekezletek, melyekről a csoport óvónője 1 héttel korábban a faliújságon illetve az adott óvodai csoport zárt facebook-os csoportjában a szülőket értesíti. Amennyiben az óvónőket magán telefonjukon kívánják felhíni, azt az óvoda nyitvatartási idejében tegyék a szülők.
Az óvodavezető és az óvónők fogadóórái:
•előre egyeztetett időpontban,
•gyermeke óvodai ellátásával, nevelésével kapcsolatos panaszával a szülő elsősorban a gyermek csoportos óvónőihez forduljon, ha panasza az egyeztetést követően továbbra is fennáll, akkor azzal az óvoda vezetőjét megkeresheti,
•ha panaszára az óvodában nem sikerül megoldást találni, akkor az óvoda fenntartójától kérheti panasza felülvizsgálatát.
Az óvoda a gyermek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. A gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Az óvoda a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlődésének eredményét – szükség szerint, de legalább nevelési évenként kétszer rögzíti a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentációban. A dokumentáció tartalmazza a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket. A szülő aláírásával igazolja, hogy gyermeke fejlődéséről a tájékoztatást megkapta.
Az óvónőt nevelő-oktató munkájának végzése közben zavarni NEM szabad. A gyermekkel kapcsolatos információ, tájékoztatás csak a gyerek saját óvónőjétől, vagy az óvoda vezetőjétől kérhető, dajka nénitől NEM! 
Komolyabb probléma, konfliktus, ellentét esetén mindenképpen keressék fel az óvónőt, illetve az óvodavezetőt és velük közösen kell megoldani a helyzetet.
A közös nevelés sikeres megvalósítása érdekében szükség van az igazi, valós együttműködésre, nyitottságra és őszinteségre, nem tehető a gyermek előtt indulatos, negatív megjegyzés mások gyermekére, annak származására, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre.
10. A tankötelezettség megkezdésének rendje
Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. 
A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő kérelmét az iskolakezdés évében január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek 6 éves kora előtt megkezdje a tankötelezettségének teljesítését.
11. A gyermekek jutalmazásának elvei és formái
Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt, megtisztelő feladatadás. Tárgyi jutalmazás nem alkalmazható. 
A fegyelmező intézkedések az életkori sajátosságokból fakadóan mindig a pozitív irányba ható mintaadás, átterelés, motiválás, megbeszélés, szélsőséges esetben tevékenység megállítása. Étel, tárgy, vagy szeretetmegvonás nem alkalmazható.
12. A gyermek távolmaradásával kapcsolatos előírások
Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolni kell. A mulasztás igazoltnak tekintett, ha:
•a szülő az óvónővel, vagy az óvodavezetővel a gyermek távolmaradását előre egyezteti, írásban kérelmezi. Írásos kérelem, vagy más néven szülői igazolás formanyomtatványa az óvónőktől kérhető. Az egészséges gyermek hiányzása esetén a csoportokban található nyomtatványon a hiányzás időpontját és okát fel kell tüntetni. Két hetet meghaladó hiányzás esetén az óvodavezető írásos engedélye szükséges.
•a gyermek beteg volt, és azt a Házirendben meghatározottak szerint igazolja, (az igazolást az érkezés reggelén a gyermekre felügyelő pedagógusnak, rendkívüli esetekben a dajkának kell odaadni), az orvosi igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát, továbbá fel kell rajta tüntetni, hogy a gyermek egészséges, közösségbe mehet.
•a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott óvodába járási kötelezettségének eleget tenni.



Betegség után a gyermek csak orvosi igazolással fogadható vissza az óvodába.
Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.
Az óvodaköteles gyermek esetén, ha igazolatlanul 5 napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, melyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, továbbá a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat.
Ha az óvodaköteles gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a 10 nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.
Ha az óvodaköteles gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a 20 nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.
A szabálysértési tényállás magvalósulásához szükséges mulasztás mértéke óvodaköteles gyermek esetén 11 nevelési nap.
Az előre nem látható távolmaradást a hiányzás napján kérjük bejelenteni telefonon, vagy személyesen minden nap 10 óráig. Amennyiben a távolmaradást a fenti módokon nem igazolják, a hiányzás igazolatlan.

13. A gyermekek étkezése az óvodában
Az intézmény a gyermekeknek az óvodában térítés ellenében, illetve kedvezményes vagy ingyenes étkeztetés keretében napi háromszori étkezést biztosít: tízórai, ebéd, uzsonna.
Az óvodai étkezések ideje:
Tízórai: 8.30 – 9.00
Ebéd: 12.00 – 12.30
Uzsonna:15.10 – 15.30 
A reggeli elfogyasztása lehetőség szerint az otthonában történjen. Az óvoda területén a gyermek, szülő általi etetése, az otthonról hozott élelmiszer nassolása a többi gyermek előtt nem etikus, valamint az óvoda tisztán tartását zavarja, ezáltal nem engedélyezett, azaz TILOS!
A mindennapi teendők folyamán arra törekszünk, hogy – megőrizve az étkezések családias hangulatát – együttesen, azonos időpontokban, mindig terített asztalnál, kulturált körülmények között kerüljön sor az étkezésekre.
A heti étlaptervet – tájékoztatásul – a bejárat melletti faliújságon, illetve a csoportok zárt facebook-os csoportjaiban találhatják meg a szülők. Ezzel is szeretnénk segíteni a gyermek, otthoni kiegészítő táplálkozásának megtervezését.
Megköszönjük, és szívesen fogadjuk az egész csoport számára, a vitamin pótlására szolgáló gyümölcs és zöldségféléket, jó minőségű gyümölcsleveket, melyeket gyermekeink együtt fogyasztanak el a hét folyamán.
Lehetőség van szülinapi, névnapi kínálásra, ha a szülők szeretnék megvendégelni gyermekük csoporttársait. Kérjük a szülőket, hogy a csoportos óvónőkkel egyeztessék, hogy erre a célra milyen finomságok hozhatók be az óvodába.
A gyermekek napközbeni folyadék pótlására az óvodában (az étkezéseken kívül) a tiszta IVÓVÍZ szolgál. Az óvodába otthonról hozott folyadék behozatala nem megengedett! Napközben a gyermekeknek folyamatos lehetőséget biztosítunk a folyadék bevitelre, a csoportokban elhelyezett poharak és vizes kancsók elhelyezésével.
13.1. A diétás, ételallergiás gyermekek ételének kezelés
A diétára, speciális étkezésre szoruló gyermekeknek az otthonában készített ételt a szülő hozza az óvodába. A szülő az ételt jól záródó, melegítésre alkalmas, tiszta edényben viszi az intézménybe.
Az intézmény biztosítja a hűtést igénylő készétel 0 +5 C közötti hőmérsékleten történő tárolását, az egyedi étkeztetést igénybe vevők számának függvényében kellő kapacitású hűtőszekrényben. Az ételt jellegének megfelelő hőmérsékleten kell kiszolgálni.
Az étel átforrósítására szolgáló berendezés, pl.: mikrohullámú sütő kell, hogy rendelkezésre álljon. Az ételt közvetlenül fogyasztás előtt átforrósítva a tálalást végző személyzet adja ki a gyermek részére és gondoskodik annak felügyeletéről, hogy abból más gyermek ne fogyaszthasson.
Az ételmaradékot a gyermek ételhordójába elhelyezve küldjük haza.
13.2. Étkezési térítési díj befizetése, étkezések lemondásának rendje

•Az étkezési térítési díj befizetése azon szülők részére, akik nem jogosultak gyermekük számára ingyenes étkezést igénybe venni, a fenntartó önkormányzatnál személyes befizetés, vagy átutalási megbízással történik.
•Ha a gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a kisgyermek nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást és annak időtartamát be kell jelenteni. Kérjük, hogy gyermekük távolmaradását az adott napon legkésőbb 10.00 óráig jelezzék a csoportos óvónőknek, vagy az óvodavezetőnek.
•A lemondás napján az aznapi étel egészségügyi okok miatt nem vihető el se az óvodából, se a konyháról.
•Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő az étkezési térítési díjat köteles kifizetni.
•Az ingyenes, vagy kedvezményes étkezés csak az érvényes határozat, igazolás bemutatás után vehető igénybe, ellenkező esetben a teljes étkezési díjat a szülőnek ki kell fizetnie. Az ezzel kapcsolatos nyomtatványt az óvoda vezetője adja ki a szülőknek, melyet kitöltve kell visszahozni az óvodába.
•Az étkezési térítési díj mértékének megállapítása fenntartói rendelettel történik évente egy alkalommal.
•Hiányzás után be kell jelenteni azt is, ha a gyermek újra igénybe kívánja venni a gyermekétkeztetést az igénybevétel előtti napon (ha az nem nevelési napra esik, akkor az azt megelőző nevelési napon) legkésőbb 10.00 óráig személyesen, vagy telefonon az óvodának. Ellenkező esetben a gyermek számára nem tudunk étkezést biztosítani.
•Ha hiányzás után a gyermek számára valamilyen oknál fogva nem sikerült az étkeztetés igényét az óvoda felé kérelmezni, de a gyermek az óvodai nevelést szeretné igénybe venni, úgy a szülő köteles gyermeke számára tízórait hozni, és legkésőbb 11.30-kor érte jönni az óvodába és hazavinni.
13.3.Ingyenesen étkezhet az óvodás gyermek, aki

•rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
•tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, melyben tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
•olyan családban él, amelyben három, vagy több gyermeket nevelnek,
•olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át,
•nevelésbe vett.
Az ingyenes étkezés biztosítása nem automatikus, annak igénybevételéhez szükséges a szülő/ törvényes képviselő részéről a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 6. mellékletében szereplő nyilatkozat kitöltése, az intézményvezetőhöz történő benyújtása.

14. Az óvodai elhelyezés megszűnése

•Ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,
•a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján,
•a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására,
•az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort.
A napi 4 órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni az óvodavezetőt.

15. Nevelő- oktató munka
15.1. Az óvoda hagyományai:
Meglévő hagyományainkat ápoljuk, melyek színesítik nevelőmunkánkat. Mindezek az ünnepekre való készülődés, ünnepek, ünnepségek megrendezése. Ütemezésük az éves munkatervben található.
Kérjük együttműködésükkel segítség nevelőmunkánk hatékonyságát.
15.2. Fakultatív hit és vallásoktatás
Az óvodában az ismeretek, a vallási, világnézeti információ közvetítése tárgyilagosan, sokoldalúan történik, tiszteletben tartva a gyermek, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését. Az óvodában a szülő igénye esetén lehetőség van arra, hogy a gyermek hit – és vallásoktatásban vegyen részt. Ha az óvodába járó gyermekek közül legalább 5 szülője (egy adott egyházhoz tartozó) jelzi hitoktatási igényét, az óvodavezető köteles megszervezni és biztosítani a hitoktatás feltételeit. A foglalkozások megszervezésének időpontját és módját az egyház képviselőjével és a fenntartóval közösen állapítják meg úgy, hogy valamennyi jelentkező számára biztosított legyen a részvétel. A foglalkozás időtartama alatt az óvoda nem tartozik felelősséggel a gyermekek felügyeletéért. 
15.3. Egyéb szolgáltatások
Az óvodai nevelés, a pedagógiai programunkban foglalt tevékenységek, továbbá a logopédiai foglalkozások, SNI gyermekek ellátás, pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele ingyenes.
15.4.  Óvodán kívüli tevékenységek szülői engedélyezése
Minden nevelési év elején a szülők aláírásukkal engedélyezik, hogy a nevelési év folyamán gyermekeiket óvodán kívüli tevékenységekre vihetjük, az óvoda nyitvatartási ideje alatt. (pl.: séta, játszótér, könyvtár, erdei kirándulás stb.)
Egyéb, nagyobb kimenetelű (pl.: utazással járó) események megszervezése előtt a szülőket írásban nyilatkoztatjuk, melyben aláírásával engedélyezi, vagy nem engedélyezi gyermeke részvételét az adott programon.
16. Együttműködés, kapcsolattartás
16.1.  A szülőkkel közös nevelési elv kialakítása
Az óvodába járó gyerekeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeresség és fogadják el pajtásaik egyéniségét, másságát, tudják kifejezni magukat, de legyenek képesek alkalmazkodni is. Az esetleges konfliktusokat ne durvasággal, erőszakossággal oldják meg.  Ezen törekvésünk sikerességének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben.
Az szülők napközbeni elérhetősége érdekében kérjük bejelenteni munkahelyi- és lakcímüket, valamint telefonszámukat, annak változásait.
16.2.  Együttműködés, kapcsolattartás
Óvodai ünnepélyekre, kirándulásokra az óvodai csoport terve alapján kerül sor. Időpontjáról előzetesen értesítjük a szülőket a megfelelő fórumokon.
Annak érdekében, hogy a gyermekeket a nekik legmegfelelőbb módszer szerint neveljük, szükség van az igazi együttműködésre, nyitottságra és őszinteségre.
A szülők figyelemmel kísérhetik a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekeket érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhetnek az óvodavezetőtől. 



17. Érvényességi rendelkezések
17.1. A Házirend nyilvánosságra hozatala
•megismertetése és értelmezése az első szülői értekezleten megtörténik,
•az intézmény területén megtalálható a vezetői irodában, továbbá az öltözők faliújságjára kifüggesztve,
•a Házirenddel kapcsolatban a szülő bármikor tájékoztatást kérhet az óvodapedagógusoktól, illetve a vezetőtől.
17.2.  A Házirend hatályba lépése
Az elfogadás napján, illetve a módosításokat követően minden nevelési év kezdetekor.
Érvényessége: A nevelőtestület határozata alapján határozatlan időre szól.
Személyi hatálya kiterjed: a gyermekekre, a pedagógusokra, az intézmény valamennyi dolgozójára, az intézményben jogszerűen tartózkodókra és a szülőkre, akik a gyermekek törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítenek kötelezettségeket.
Időbeni hatálya kiterjed: a gyermek testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodás, az intézménybe történő belépéstől, az intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben történik.
17.3.  A Házirend területi hatálya
Kiterjed az óvoda épületére, minden olyan helyszínre, ami az óvodához tartozik, valamint az óvodán kívül szervezett programok helyszíneire.
17.4.  A Házirend felülvizsgálatának, lehetséges módosításának rendje és módja
Jogszabályok és egyéb változások alkalmával minden nevelési év kezdetén, ha a szülők, illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz.
17.5.  A Házirend előterjesztésének előírásai
•írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőtestületének (Képviselőtestület)
•írásbeli előterjesztés a nevelőtestületnek
•szóbeli nevelőtestületi előterjesztés, véleménykérés, döntés az elfogadásról.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
A Házirendet készítette:
…………………………………………. (óvodavezető)
A Házirendet az óvoda Nevelőtestülete megvitatta, véleményezte és elfogadta:
 ……….(év), …………(hó) …..(nap)
……………………………………….……………………………………….
……………………………………….……………………………………….
A Szülői Szervezet a Házirendet megismerte, aláírásával egyetértését nyilvánította:
……….(év), ………..(hó) ……(nap)
……………………………………….  (a Szülői Szervezet képviselője)
A Németkéri Német Nemzetiségi Önkormányzat a Házirendet megismerte, és egyetértését nyilvánította:
…………(év), ……….(hó) …….(nap)
……………………………………….
(a Németkéri Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke)
A Házirendet Németkér Község Önkormányzatának Képviselő testülete megismerte, jóváhagyta:
………….(év), ………(hó) ……. (nap)
……………………………………….. (Németkér Polgármestere)
A Házirend Jogforrás, melynek megsértése jogsértés.
Németkér, 2021.  ……...(hó) ……..(nap)
Reisch Gabriella
óvodavezető

Óvodás gyermekeink igazán szép épületben múlathatják idejüket. Az ovi udvara igazi játszópark sok-sok növénnyel.



Képek a galériából
még több kép