Egyházközösség
Katolikus vallás
Az 1333-as tizedjegyzék szerint Németkér önálló település volt. Lakosai a török hódoltság idején (1526 Mohács) elmenekültek, így a település elnéptelenedett és idővel elpusztult. Azonban a 17. század második felében „rácokat” telepítettek be - így a helységet Ráckérnek nevezték el. A hódoltság után a települést a dunaföldvári ferences szerzetesrend kapta meg, így exemt terület lett, vagyis kikerült a közigazgatás alól. A Rákóczi féle szabadságharc befejezése után (1711) két évvel a falu házai egy tűzvész alkalmával leégtek, a rácok elmenekültek, így a terület évek alatt egy erdős, bozótos, földművelésre kevésbé alkalmas hely lett. A 18. század második felében (Mária Terézia és fia II. József) idejében a mai Németország területéről Magyarország lakatlan területeit telepítéssel benépesítették. Ők lettek a donaus svábok. Így II. József osztrák császár (a kalapos király) 1786-ban Bajorország északi feléről (Aschaffenburg és Frankfurt) környékéről, Sommerkhalból 66 családot telepített ide. Az ide települt családok római katolikusok voltak egytől-egyig. Mivel akkorra ez a terület nem tartozott a dunaföldvári ferences szerzetesekhez, a pécsi püspökségnek kellett a lelkipásztori ellátásról gondoskodni. A püspökség Németkért a paksi plébániához csatolta, így lett egy időre Németkér Paks filiája.
A telepesek nemcsak lakásokat építettek, hanem templomot is. A ma is álló templom 1818-ban épült, de torony nélkül, a tornyot 1896-ban építették a templomhoz. A II. Vatikáni Zsinat elvárásainak megfelelően a liturgikus tér kialakítására 1992-ben került sor. A ma is plébániaházként funkcionáló épület 1820-ban épült. A kálvária kápolna családi összefogással 1909-ben. A területén lévő kereszteket is családok állíttatták - a 14 stáció renoválása és a fadomborművek 2007-ben készültek.
A hitoktatás az iskolában történik, az iskolába járó gyerekek többsége ezeken részt is vesz. Az elsőáldozók a harmadik osztályosok, bérmálás a hetedik és nyolcadik osztályosoknak van kétévente. A lakosság kb 10-12%-a vesz részt vasárnap a szentmiséken. Hétköznap csak a németkéri templomban van szentmise.
Önálló lelkészség 1806-ban lett, anyakönyvezés 1789-től van, vagyis a német betelepítés óta.
Hard és a katolikus vallás
Hard ősi besenyő település volt, inkább puszta, elszórt házakkal. A lakosság Németkérrel ellentétben nem németajkú volt, hanem magyar (idénymunkás, napszámos vagy cseléd), a helyi földbirtokos földjén. Amikor Cece önállósodott, Hard már nem Vajtához, hanem Cecéhez tartozott. Lakosai római katolikusok. Volt önálló iskolája, óvodája, hitoktatni és szentmisét tartani azonban Cecéről járt ki lelkész és mivel templom nem volt, a szentmisét az iskolában tartották.
Egyházilag 1945-ben lett önálló lelkészség, amikor is egy nagy borházból szentmisére alkalmas termet alakítottak ki, továbbá egy lakást a lelkész számára . Ettől kezdve van egyházi anyakönyvezés.
1986-ban Hardon új templom épült a plébánia házzal együtt.
Így most Németkéren van kettő temető, kettő templom, kettő egyházközség, de a vallási szertartásokat (szentmise, temetés, keresztelés, esküvő) a most már németkérinek mondott plébános celebrálja, mivel 1992-ben, az egyházmegyei határok rendezésével Hard a Székesfehérvári Egyházmegyétől a Pécsi Egyházmegyéhez került.
Református vallás
A református vallás 1947 óta van jelen községünkben, mivel az akkor Szlovákiából idetelepített magyarok mind református vallásúak voltak. Jelenleg 43 a létszámuk. Minden vasárnap déli 12 órakor tartják istentiszteletüket a Németkéri Református Imaházban, Szabó Péter és Szabó Péterné esperesek celebrálásával. Külön református temető nincs, így a temetésekre a helyi két temetőben kerül sor, csak a végső búcsúztatás zajlik a református vallás szerint.